Ezen létesítményhez is egy túra alkalmával volt szerencsém.
Mikor odaértünk először elmentünk a bejárat mellett....nem ismertük fel (hogy is ismertük volna, hisz azelőtt sose jártunk még ott), mivel nem volt semmi tábla ami jelezte volna, hogy az a célhely.
A környék nem vmi nagy kaland...mondjuk nekem a hegyek, az erdő és a víz a mindenem, más táj már csak max C kategóriás lehet.
A fogadó...nos....az elrendezés nem különösebben ragadta meg a fantáziámat...a szállás belülről igazán ígéretes lehetne, de kicsit elhanyagolt volt...nem mondom hogy ott kirobbannóan éreztem volna magam, hiányoztak a képek a falról, és a növények. Szállás: 5-ből 2.
Sajnos vmi családi zűr is volt (valszeg nem akut problémáról volt szó), így a tulaj édesanyja nekünk öntötte ki a szívét, amitől nem kicsit éreztem magam zavarban. A vendégszeretetre nem volt panaszom, a kajára meg még kevésbé....amikor megérkeztünk, a vacsora túrós tészta volt, de nem az a hagyományos....én csak sándorkapusztai túrós tésztának hívom, eddig akárkinek készítettem el, mindenkinek ízlett...a kiszolgálás is príma volt. Vendégszeretet: 5-ből 5.
Természetesen a lovaglás se maradhatott el. Az oktatóm egy nálam fiatalabb névrokon lány volt. Nem volt nagyképű, nem volt elszállva magától, abszolút aranyos, kedves, segítőkész volt, jól el lehetett vele beszélgetni. Mikor lovagoltam mindig figyelt, segített, dicsért, vagy korrigált...nála valóban tanulhattam. A jószág egy sárga termetes kanca volt, úgy hívták Délibáb. Kissé csökönyös és akaratos volt, de ha tudta, hogy pálca van az embernél, olyan volt mint a kisangyal. Jól reagált a segítségekre, lehetett nyújtani, rövidíteni, szépen csinálta a lovardai alakzatokat, és ha volt az embernél pálca akkor vágtába is beugrott mindenféle ellenkezés nélkül. Azt viszont sajnáltam, hogy a pucolásban, szerelésben nem segédkezhettem. Aranyos volt nagyon mikor kimentünk Délibábért a legelőre....egy izabellafakó lóval volt együtt...valszeg nagyon szerethették egymást, mert mikor Délibábot vezettük ki, jött volna a másik is....aranyos volt. Magát a lovaglást nagyon élveztem. Tulajdonképpen az oktatás is a szintemnek megfelelő volt. Lovaglás: 5-ből 5; oktatás: 5-ből 5. Persze ha vmi nagy profiként állítottam volna be, akkor kb én tanítottam volna a lánykát, de ez így pont jó volt.
Összességében: 5-ből 4.
http://tibor-tanya.internettudakozo.hu/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése