Szintén egy nyaralás volt tulajdonképpen...egy aktív nyaralás. A szűk családdal elutaztunk egy hétre Gyulakeszire, ahol minden nap oktattak minket, délután egyéb program, jöttünk-mentünk vagy épp csak lazultunk. A hét végén pedig kivettek terepre.
Táj, környezet...amire emléxem: nagy puszta közepén a lovarda és fogadó egyben....nem mutatott túl sok újdonságot. Nekem kicsit kopár volt....maga az épület is....mondjuk én a hegyekbe vagyok szerelmes, nem csoda ha nem estem hasra. Sajnos a lovardák hátránya, hogy irdatlanul sok legyet vonz :/...így a szállóban is voltak jócskán....végül is maga a szállás otthonos volt. Az mondjuk probléma volt, hogy ha nem lovagoltunk, jóformán nem tudtunk magunkkal mit kezdeni :/
Vendéglátás...nem halmoztak el, olyan jajj de sok figyelemmel.
Oktatás...a lovászok olyan átlag lovász emberkék voltak: nyers, határozott, szarkasztikus, és tán egy picit gőgös. Lovardai alakzatok, sok ügetés...főként könnyű ügetés....a komolyabb dolgokat nem erőltettük. Nem mondhatnám, hogy sokat fejlődött volna a lovas tudásom az alatt az egy hét alatt.
Lovak...2 jószágra emléxem. Az egyik egy Matyi nevű nagy szürke, lomha herélt (?)....jóformán automata. Vele voltam terepen is. A másik egy szintén szürke arab....tetszett benne, hogy mint ált. az arabok finom volt, akár hangra is ment. Egyszer le is teremtett az egyik lovász, hogy tán kocsisnak készülök, hogy hanggal indítom be a lovat? -.- xD
Összességében én egy 3-ast adok nekik az 5-ből.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése